A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a vasárnap a lengyelországi Katowicében kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferenciának. 

A december 14-ig tartó csúcstalálkozó feladata, hogy résztvevői rögzítsék a 2015-ben kötött klímaegyezmény technikai megvalósításának szabályait. A klímakonferencia résztvevői 2016 óta foglalkoznak ezzel a feladattal. A nehézség abban rejlik, hogy a több mint 180 államnak, amely aláírta a párizsi egyezményt, egyezségre kell jutnia egy lehető legegységesebb rendszer megalkotásában, amely alapján jelentést tehetnek a klímavédelmi intézkedésekről.

A tárgyalások során arról az évi 100 milliárd dollárról is szó lesz, amelyet a párizsi egyezménynek megfelelően 2020-tól 2025-ig évente a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak éghajlat-politikai intézkedésekre.

Feszültségekre okot adó lehet, hogy a vendéglátó Lengyelországban a szén az uralkodó energiaforrás, a katowicei tárgyalásoknak pedig egyik pontja ezen környezetkárosító fosszilis energiának az elhagyása.

A klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) október elején bemutatott jelentése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy már az egy Celsius-fokos felmelegedés következményei is láthatóvá válhatnak a jövőben. Több szélsőséges időjárási jelenség, növekvő tengerszint, ingadozó északi-sarkvidéki jég és más változások várhatóak az IPCC munkacsoportja szerint.

Az IPCC-jelentés fő mondanivalója az volt, hogy a Föld felmelegedésének 1,5 Celsius-fokban való korlátozását kell célul kitűzni, mert ha a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és a világ nem hoz gyors és jelentős intézkedéseket, a globális hőmérséklet már 2030 és 2052 között legalább 1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni.

A jelentés szerint a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előre jelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna. Emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátása az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP aktuális jelentése szerint 2017-ben ismét emelkedett, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 2 Celsius-fokban való korlátozásához meg kell háromszorozni a globális erőfeszítéseket. Így nem meglepő, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán a közelgő "klímakatasztrófa" veszélyeire figyelmeztetett.

A szakértők szerint elméletileg továbbra is megvannak az esélyei annak, hogy megállítsák a Föld felmelegedését és annak katasztrofális következményeit, a gyakorlatban azonban kevés a változtatásra irányuló akarat. 
MTI  2018. december 1.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sorsdöntő lehet a katowicei klímakonferencia Írta: Gabor Kiss • A legfrissebb fejlemények: 30/11/2018
https://hu.euronews.com/2018/11/30/sorsdonto-lehet-a-katowicei-klimakonferencia

JELENTÉS A KLÍMAFRONTRÓL: A VÉGJÁTÉK ELKEZDŐDÖTT 2018. OKTÓBER 11. 

A jelentést még 2015 végén Párizsban, az egyezmény elfogadásával egy időben rendelték meg a világ kormányai arra való tekintettel, hogy egyes klímamodellek szerint a plusz 2 °C-os hőmérséklet-emelkedés estében is már több kis szigetország eltűnik a tengerek emelkedése miatt. 

A kormányok és nemzetközi intézmények 40 ország 91 tudósát választották ki arra, hogy három év alatt kidolgozzák a jelentést, amely több mint 6 ezer tudományos tanulmány következtetéseinek és 42 ezer szakértői, kormányzati véleménynek a szintézisét adja.

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új főtitkára sajtóértekezletet tart az ENSZ genfi székházában 2018. október 8-án. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint sürgős intézkedésekre van szükség a párizsi klímaegyezményben vállalt cél eléréséhez, azaz hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a globális felmelegedéstFotó: MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi

Az IPCC legutóbb 2014-ben készített jelentést, amely 1988 óta az ötödik volt a 6-7 évente megjelentő jelentések sorában. A következő, hagyományosnak tekintett jelentés 2022-re várható.

A mostani jelentés az elmúlt évek legjelentősebbikének tekinthető, de egyben a legellentmondásosabb is. Sok vita várható a megállapításairól (pl. hogy szabad-e a szén-dioxidot a levegőből kiszívó technológiákra hagyatkozni), illetve hogy egyáltalán érdemes-e egy ilyen szigorú célt kergetni, amit sokak szerint már lehetetlen elérni.

A jelentés lényege, hogy az 1,5 °C-os melegedés ijesztő következmények sorát indíthatja be, amiket csakis egy most kezdődő, emberöltőnyi időt (30 év) igénybe vevő, s az egész világra kiterjedő átalakulással előzhetünk meg.

A jelentés iránytűként szolgálhat a kormányok számára, hogy a gazdaságukat milyen irányba fejlesszék az egyre gyorsabban melegedő jövő küszöbén. Hatnapnyi feszült hangulatú kormányközi tárgyalás során Dél-Koreában a múlt héten fogadták el a jelentés 33 oldalas, döntéshozóknak szánt összefoglalóját.

Az összefoglaló négy fejezetből áll:

• 1. Az 1,5 Celsius-fokos cél értelmezése
• 2. Hatások, veszélyek
• 3. Az 1,5 Celsius-fok elkerüléséhez szükséges lépések
• 4.  A cselekvés felgyorsítása

AZ 1,5 CELSIUS-FOKOS CÉL ÉRTELMEZÉSE

• 1 °C-ot már melegedett a Föld az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A jelenlegi trendekkel az 1,5 °C-ot 2030–2052 között lépjük át. A szárazföldek gyorsabban melegszenek, és hamarabb átlépik ezt a határt. A tengerek kicsit később, viszont az Északi-sarkvidék az átlagosnál 2-3-szor gyorsabban melegszik.

Az üvegházgáz-kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése között fáziskésés van. Ezért valamekkora – 1 Celsius-fokot meghaladó – melegedés már elkerülhetetlen. Viszont az 1,5 °C matematikailag még elkerülhető volna.

• A hőmérséklet-növekedés megfékezéséhez, azaz a hőmérséklet stabilizációjához a globális üvegházgáz-kibocsátásokat „nettó zéró”-ra kellene csökkenteni, és ott is kell tartani. A „nettó zéró kibocsátás” egy laza megfogalmazás, ami a párizsi megállapodásban is globális szintű célként szerepel. Azt jelenti, hogy lecsökkentjük a kibocsátást 0-ig, vagy addig, amíg tudjuk, és amit nem tudunk, annak megfelelő mennyiségű CO₂-ot kiszippantunk a levegőből (negatív emisszió) új, jelenleg még kísérleti fázisban lévő technológiákkal vagy fásítással. Párizs szerint ezt a célt a 2050–2100 közötti időszakra kell elérni. 

Fotó: pexels.com

HATÁSOK, VESZÉLYEK

• A félfoknyi többletmelegedés az egészségügyi hatások tekintetében a legjelentősebb. Jelentősen növeli a maláriát, dengue-lázat terjesztő szúnyogok életterét, és súlyosbítja az általuk okozott betegségeket.
• 1,5 °C-nál a teljes népesség 14%-a, 2 °C-os növekedés esetében pedig már a lakosság 37%-a 5 évente szembesül egy hőhullámmal.
• A földjükből, illetve halászatból élőket érinti a legérzékenyebben a klímaváltozás. Közülük is az Északi-sark környékén, a száraz területeken, a szigeteken és a legszegényebb országokban élőket.

Fotó: shutterstock.com

Az 1,5 °C-os és a 2 °C-os forgatókönyvek közötti különbség, hogy a 2 °C esetében akár több száz millióval több ember zuhanhat vissza a szegénységbe 2050-ig.

• 2 °C-os növekedés esetén a korallzátonyok 100%-a elpusztul, 1,5 Celsius-foknál „csak” 70-90 százalékuk. 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül, illetve közvetetten korallzátonyoktól.
• A 2 °C-os növekedés az 1,5 °C-hoz képest a permafroszt akkora területen történő további felolvadását jelenti, mint Irán vagy Mexikó (1,5-2,5 millió km²).
• A jégmentes északi-sarki nyarak előfordulásának esélye 1,5 °C-nál évszázadonként egy, 2 °C-nál évtizedenként egy.
• A tengerszint emelkedése a 2 °C-os forgatókönyv esetében 2100-ra 10 centiméterrel lesz nagyobb, mint amit az 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés okozna.

Ez a 10 centiméter 10 millióval több embert tesz ki tengerparti áradásoknak, illetve a talajvizek sóssá válásánakFotó: pixabay.com

• 2100 után sem nem áll meg a tengerszint-emelkedés, ezért végül is az 1,5 °C-os cél a szintemelkedés lassítását biztosíthatja, időt adva ezzel a part mentén élők adaptációjára.

Ha sikerülne stabilizálni a hőmérsékletet, akkor is évszázadokig fokozatos tengerszint-emelkedésre kell számítani. Ha Grönland és az Antarktisz is elolvad, akkor sokméteres emelkedés következik be.

• A biodiverzitás hanyatlásában is nagy különbség van az 1,5 °C és a 2°C között: kétszer annyi állat- és növényfaj területi előfordulása csökken a felére 2 °C esetén. (Például a gerincesek 4%-ának az előfordulása szűkülne a felére 1,5 °C esetén, és 8%-uknak 2 °C esetén).

Fotó: shutterstock.com

• A termények mennyisége és minősége, továbbá a haszonállatok is megsínylik az erősebb melegedést, ezzel nehezítve az élelmiszer-termelést. Számszerű becslés ezzel kapcsolatban nem szerepel a jelentésben.
• A dokumentum felsorol több lehetőséget a globális felmelegedés hatásainak enyhítésére vonatkozóan: ilyen például az aszálytűrő növények termesztése, illetve a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban a védőfalak felhúzása.

AZ 1,5 °C ELKERÜLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LÉPÉSEK

• Az 1,5 °C évente 900 milliárd USD energetikai jellegű kibocsátáscsökkentési beruházást igényel 2016–2050 között (ez az évi globális GDP 2,5%-a). Ez az összeg egyébként 12%-kal magasabb, mint ami a 2 °C-hoz kell.
• A teljes energiarendszer 2016–2035 között évi 2400 milliárd USD beruházást igényel.
• Az áramtermelésben 2050-re a megújuló energiák arányának 70-85%-ra kell nőnie a jelenlegi 25%-hoz képest. A 2015-ben megújuló energiára fordított befektetések 4-5-szörösére van szükség a kellő szint biztosításához.
• 2050-re a földgáz lehetséges arányát csupán 8%-ra teszi a jelentés, a szénét pedig 0%-ra.

Fotó: shutterstock.com

Az IPCC magasabb atomenergia-arányt, illetve a szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológiával felszerelt hőerőművek (ilyen technológia mellett akár szénerőművek is működhetnek) arányának növelését sürgeti 2050-re.

• Az 1,5 °C tartásához a globális CO₂-kibocsátásoknak 2010 és 2030 között 45%-kal kellene csökkenniük, és 2050-re el kellene érniük a nettó zérót. A 2 °C-hoz elegendő, ha 2010–2030 között 30%-kal esik a kibocsátás, és csak 2075-re lesz nettó zéró a kibocsátás.
• Az energiaintenzív iparágaknak – pl. acélgyártás, üveggyártás – 2050-re 2010-hez képest 75-90%-kal kellene csökkenteniük a CO₂-kibocsátásukat. A 2°C-hoz elegendő lenne az 50-80%-os csökkenés. A technológiák már rendelkezésre állnak, de drágák, és lassú a széles körű elterjedésük.
• Az épületek energiafogyasztását 55-75%-ban áramból kellene fedezni, a közlekedést pedig 35-65%-ban elektromossá kellene tenni (most kb. 5%-nál tartunk).
• A metán- és koromkibocsátásnak 2010–2050 között 35%-kal kellene esnie. A nitrogén-oxid kicsit emelkedhet, ugyanis a biomassza-termelés mindenképpen szükséges a fosszilis energiahordozók kiváltásához, ez pedig megnövekedett mezőgazdasági termeléssel (és nitrogén-oxid-kibocsátással) jár.
• Az IPCC szerint a földhasználatban, mint ahogy a táplálkozásban is, változásra van szükség, de a konkrét számok hiányoznak az erdők irtásának megállítása vagy a húsfogyasztás csökkentése kapcsán.

Fotó: IDS.photos/Wikimedia Commons

• Az 1,5 °C „karbonbüdzséje” 420-570 milliárd tonna (ez a jelenlegi szinttel számolva 10-14 év alatt kibocsátott mennyiségnek felel meg), azaz ennyit lehet még legfeljebb elégetni, és ez is csak 66%-os eséllyel elegendő az 1,5 °C tartásához. (A büdzsé 300 milliárd tonnával magasabb, mint azt az IPCC korábban becsülte, az új adatok, számítási módszerek alkalmazása miatt.)
• A geomérnökség, például napsugarakat visszaverő anyagok kibocsátása a levegőbe a repülők kerozinjának kénnel történő összekeverésével – meg van említve mint „elméletileg elképzelhető módszer” a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásához. Ugyanakkor ezeket a technológiákat az IPCC nem vette figyelembe modellszámításaiban a „nagy bizonytalanságok”, „tudományos hiányosságok”, „jelentős kockázatok” és „intézményi és társadalmi korlátok” miatt.
• Ugyanakkor nem sorolja a geomérnökséghez a már levegőben lévő CO₂kiszippantását, így például a szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológiát, amely révén az évszázad során legjobb estben is 100 gigatonna CO₂-t (jelenlegi szinten 2,4 évnyi kibocsátást), legrosszabb esetben pedig 1000 gigatonnát (24 évnyi kibocsátást) kell eltávolítani a levegőből (attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül elérni a nettó zérót.).
• Az IPCC szerint ezek a „CO₂-eltávolítási technológiák” szükségesek lesznek, ha az 1,5 °C-ot túllépjük, de utána mégis vissza akarunk térni erre a szintre. Az EU a dél-koreai tárgyalások során azért kardoskodott, hogy kerüljön be a szövegbe, hogy nem szabad átlépni az 1,5 °C-ot, hogy aztán később majd úgyis visszatérünk oda, mert maga az átlépés olyan folyamatokat indíthat be, ami után már nem lehetséges a visszatérés.

Fotó: shutterstock.com

A CSELEKVÉS FELGYORSÍTÁSA

• A párizsi klímavállalások elégtelenek az 1,5 °C-hoz. Legfeljebb 3 °C-hoz tartalmaznak elég csökkentési ígéretet. A Párizsban jelzett kibocsátások évi 52-58 milliárd tonnára nőnek 2030-ra, miközben akkor már csak 35 milliárd tonna lehetne maximum.
• Minél alacsonyabb a kibocsátás 2030-ban, annál könnyebb lehet elérni az 1,5 °C-os célt.

Ha tovább húzzuk az időt (gyenge célokkal), akkor annál drágább lesz az átállás később, hiszen sok beruházást most feleslegesen végzünk el – például az új szénerőművek építését.

• A fölmelegedés 1,5 °C alatt tartása több fenntartható fejlődési cél teljesülését segítené, így például az egészség javításával és a fenntartható városok kialakításával kapcsolatos célokét. Ugyanakkor, ha nem kellő körültekintéssel végezzük, akkor a szegénység, az éhezés elleni harcot vagy akár a vízzel kapcsolatos fenntartható fejlődési cél elérését is hátráltathatja.

Fotó: Nicole S Glass/Shutterstock.com

AMI KIMARADT

• Szaúd-Arábia követelésére kikerült a szövegből, hogy a fosszilis energia kitermelésének 2015–2050 között 60%-kal kellene csökkennie.
• Januárban még azt tervezték, hogy lesz egy magas szintű állásfoglalás, ami a jelentés üzeneteit egyszerű nyelvezettel összefoglalta volna. Ez elmaradt, ami jól mutatja, politikailag mennyire érzékenyek a megállapítások.
• Az „1,5 °C értelmezése” fejezetből kimaradtak az utalások arról, hogy mennyire megvalósítható a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása, illetve mennyire fontos a fenntartható fejlődés koncepciójának szem előtt tartása.
• A „Hatások, veszélyek” fejezetben csak annyi szerepel, hogy a hőhullámok, aszályok, árvizek súlyosabban jelentkeznek a 2°C-nál, mint az 1,5 °C esetében. Az USA kérésére kikerült, hogy „jelentős különbségek” vannak a szélsőségeket tekintve a két forgatókönyv között. Ehelyett annyi szerepel, hogy „robusztusak a különbségek a regionális klimatikus jellemzőket illetően”.

VÉLEMÉNYEK A JELENTÉS KAPCSÁN

•  Az IPCC egyik társelnöke szerint valószínűleg a világtörténelem során az emberiség számára legkritikusabb pár év előtt állunk.
• Egy másik társelnök az esélyek kapcsán azt mondta, hogy az 1,5 °C betartása a kémia és a fizika törvényei szerint még lehetséges, de soha nem látott horderejű változásokat tenne szükségessé.
• Egy korábbi IPCC-tudós szerint csak vágyálom az 1,5 °C, még úgy sem sikerülhet azon belül tartani a fölmelegedést, hogy ideiglenesen túlszalad a higanyszál, majd visszatér.
• Egy másik tudós szerint viszont van értelme, mert ha meg sem próbáljuk tartani az 1,5 °C-os határt, akkor biztos, hogy nagyon túl fogjuk szárnyalni.
• „Az, hogy képesek vagyunk 1,5 °C-on belül tartani a melegedést, olyannyira nevetséges, hogy még gondolni sem érdemes rá” – mondta egy másik klímatudós.
• Greenpeace: a tudósok a 33 oldalas jelentést egész egyszerűen összefoglalhatták volna úgy: „cselekedjetek most, idióták”. Ehelyett udvariasan számokat, tényeket és grafikonokat soroltak 33 oldalon.

Via https://merce.hu/2018/02/09/globalis-klimavalsag-es-magyarorszag/
Manapság már a csapból is a klímaváltozás folyik. Nem múlik el hét a médiában úgy, hogy ne lenne egy cikk a szörnyű jövőről, ami ránk vár. Hol az Antarktiszról szakad le egy megyényi jégtömb, hol egy országnyi őserdő ég le, egész szigetek pusztulnak el óriáshurrikánok miatt és így tovább. Ezek a cikkek mindig úgy végződnek, hogy az emberiségnek most már sürgősen tennie kell valamit, különben nagy baj lesz. Ilyenkor sajnálkozunk egy kicsit, majd átkattintunk arra, hogy pandaikrek születtek a nyíregyházi állatkertben. De nem akarok ostorozni senkit: természetes, hogy ugyanúgy nem tudunk mit kezdeni az ilyen nagyszabású hírekkel, ahogy az észak-koreai atomválsággal sem. Elvégre egy ember kevés ahhoz, hogy ilyen hatalmas erőket befolyásoljon, és különben is, mintha az egész valahol tőlünk távol zajlana. 

Via: http://greenfo.hu/hirek/2018/01/15/borulato-a-kiszivargott-ensz-klimajelentes 
2018. január 15. 

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy ma kiszivárgott belső jelentéséből. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését/elvándorlását fogja okozni. 

Késik a zöldenergia reneszánsza | 2017. nov 8.
Via: http://nepszava.hu/cikk/1144988-kesik-a-zoldenergia-reneszansza

Felgyorsítaná és megnövelné az Európai Bizottság a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Magyarország egyelőre a jelenlegi ütemet is képtelen követni.

Az eredeti uniós célkitűzés 13 százalékos megújulóenergia-részarányt írt elő Magyarország számára 2020-ig. A magyar kormány ezt az értéket önként 14,65 százalékra emelte a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben - tájékoztatta a Népszavát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A növelés lehetne örömteli is, a 2020-ra vonatkozó (EU-szintű) uniós elvárás ugyanakkor 20 százalékos zöldenergia-arányt tartalmaz, vagyis mi még ezzel az "emelt" értékel is a visszahúzók közé tartozunk.

Németország-ENSZ-jog-környezet-diplomácia
Klímaegyezmény - Évente 25 millióan válnak földönfutóvá a klímaváltozás miatt
Via: http://www.mti.hu/Pages/news.aspx?newsid=725537

    Berlin, 2017. november 8., szerda (MTI) - Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.

    A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerdai beszámolója az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásban kiemelték, hogy a 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá, mert nincsenek megbízható adatok a hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról.

    Azonban így is drámai az éghajlatváltozás hatása, az évi 25 millió "klímamenekült" azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt.