A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a vasárnap a lengyelországi Katowicében kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferenciának.
A december 14-ig tartó csúcstalálkozó feladata, hogy résztvevői rögzítsék a 2015-ben kötött klímaegyezmény technikai megvalósításának szabályait. A klímakonferencia résztvevői 2016 óta foglalkoznak ezzel a feladattal. A nehézség abban rejlik, hogy a több mint 180 államnak, amely aláírta a párizsi egyezményt, egyezségre kell jutnia egy lehető legegységesebb rendszer megalkotásában, amely alapján jelentést tehetnek a klímavédelmi intézkedésekről.
A tárgyalások során arról az évi 100 milliárd dollárról is szó lesz, amelyet a párizsi egyezménynek megfelelően 2020-tól 2025-ig évente a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak éghajlat-politikai intézkedésekre.
Feszültségekre okot adó lehet, hogy a vendéglátó Lengyelországban a szén az uralkodó energiaforrás, a katowicei tárgyalásoknak pedig egyik pontja ezen környezetkárosító fosszilis energiának az elhagyása.
A klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) október elején bemutatott jelentése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy már az egy Celsius-fokos felmelegedés következményei is láthatóvá válhatnak a jövőben. Több szélsőséges időjárási jelenség, növekvő tengerszint, ingadozó északi-sarkvidéki jég és más változások várhatóak az IPCC munkacsoportja szerint.
Az IPCC-jelentés fő mondanivalója az volt, hogy a Föld felmelegedésének 1,5 Celsius-fokban való korlátozását kell célul kitűzni, mert ha a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és a világ nem hoz gyors és jelentős intézkedéseket, a globális hőmérséklet már 2030 és 2052 között legalább 1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni.
A jelentés szerint a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előre jelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna. Emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.
Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátása az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP aktuális jelentése szerint 2017-ben ismét emelkedett, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 2 Celsius-fokban való korlátozásához meg kell háromszorozni a globális erőfeszítéseket. Így nem meglepő, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán a közelgő "klímakatasztrófa" veszélyeire figyelmeztetett.
A szakértők szerint elméletileg továbbra is megvannak az esélyei annak, hogy megállítsák a Föld felmelegedését és annak katasztrofális következményeit, a gyakorlatban azonban kevés a változtatásra irányuló akarat.
MTI 2018. december 1.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sorsdöntő lehet a katowicei klímakonferencia Írta: Gabor Kiss • A legfrissebb fejlemények: 30/11/2018
https://hu.euronews.com/2018/11/30/sorsdonto-lehet-a-katowicei-klimakonferencia
Három évvel a párizsi klímacsúcs után az ENSZ ismét éghajlatváltozási konferenciát tart (COP24), ezúttal a lengyelországi Katowicében.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás ismét emelkedett 2017-ben.
"A jelentés arra figyelmeztet, hogy nem elégséges a nemzetközi cselekvés mostani üteme ahhoz, hogy elérjük a párizsi célokat. Az országoknak meg kell triplázniuk erőfeszítéseiket" – mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.
Donald Trump elnök néhány napja elutasította azt a jelentést, mely szerint a klímaváltozás súlyos károkat okoz az amerikai gazdaság számára is, pedig az elemzést saját kormánya tette közzé.
Az USA kibocsátása 2005 óta csökken, de Kína utána a második a légszennyezésben (Kína 10,357 millió tonnát juttat a levegőbe, az USA 5,514 milliót). Az egy főre jutó légszennyezés tekintetében is második, ami 15,56 tonna szén-dioxidot jelent minden amerikai állampolgárra lebontva.
Az Egyesült Államok tavaly kilépett a globális összefogásról szóló párizsi klímaegyezményből, a COP24 konferencián viszont részt vesz.
"Külső szemlélőként nézve lehetetlennek tűnik, hogy 196 országot sikerüljön megegyezésre bírni, nagyon alázatosan állok hozzá a feladathoz” – mondta a COP 24 elnöke, Michal Kurtytka.
A konferenciának helyt adó Lengyelországban van Európa legnagyobb szénkészlete. A vasárnap kezdődő csúcsot jelképesen egy volt szénbánya területén tartják Katowicében. 1999-ben zárták be, 176 év után.
